"Összefüggéstelen szavak, véletlen találkozások
döntő bizonyítékká formálódnak a képzelődő emberben,
ha elég érzékeny."

"Ne kérdezd azt, aki nem felel
Ne várd meg azt, aki nem indul el
Ne nézd azt, ami nem látható
Csak menj az úton, Tied az út

Az útról semmi se térítsen el
Ne félj attól, aki jelt visel
Ne hallgasd azt, aki semmit se mond
Csak menj tovább, Tied az út"

Egy tánc volt az éjben,
valahol réges régen.
Két kis árnyék a fényben,
még emlékszem rád.

Csak egy tánc volt az égben,
vele lángokban égtem.
Vörös rózsák a télben,
még emlékszem rád.

Ha az úton minden elveszett
hogyha senki nincs csak én neked
mond meg hol keressem hol találok rád

Álom voltál
álom mit sokszor láttam már
Angyal voltál
s az éjben elvarázsoltál
Túl szép voltál
túl szép és tudtam menned kell
Álmodnék
kérlek még ne ébressz
még ne ébressz fel
http://www.youtube.com/watch?v=RryNfAYncKw&feature=related

Létezik egy világ,
ahol minden lehet,
Ha engeded az Éji Tündér oda elvezet.



Engedd, hogy kézen fogjon és repítsen oda,

Hol mindig várni fog rád valami új csoda.

A képzelet szárnyán gyere és tarts velem,

Hagyd, hogy a Tündérvarázs

lágyan megérintsen!



Tárd ki hát szívedet, vedd fel a mosolyod,

Akkor az egész világot másnak láthatod!

Úgy majd megérzed azt a szeretetet,

Ami e világban körül vesz tégedet.

Itt győz a jó, és igazak a szavak,

S a szétfoszlott álmok is

újra szárnyalhatnak….

Az igazság felismerése a legfájóbb érzések egyike.
Mikor eljutsz arra pontra, hogy hol rontottad el.
Tudod, mit kellett volna akkor és abban a pillanatban cselekedned és te ennek az ellenkezőjét lépted meg.
Visszagondolva már bánod...de ez már a múlt, amit nem tudsz megváltoztatni.
A szavakat, a tetteket nem tudod kitörölni, ezekkel kell együtt élned.
És bár mindig azt mondják,mindennek keresd meg a jó oldalát.
Nem tehetek mást én is ezt teszem.
Nem rágódok tovább rajta, ami volt elmúlt és nekem is tovább kell lépnem.
Az hogy miért tettem amit tettem, akkor helyesnek tünt.
Most már máshogy csinálnám, de egy kedves barátom mondta egyszer nekem.
A hiba akkor hiba ha másodszor is elköveted,mert elsőre nem tanultál belőle.
Hát ez vigasztal engem.
Én tanultam, nem is keveset.
Másodszorra nem hibázok, ezt már tudom!
http://www.youtube.com/watch?v=FM6AacUWiOY&feature=related

Én is eljutottam arra pontra ahol megakadtam.
Nem valaki vagy valami miatt.
Én is félek!
Mitől is azt pontosan nem tudom, de teremtek és nem pozítiv irányba.
Talán attól ijedtem meg, hogy én is sikeres lehetek valamiben, talán én is megváltoztathatom az életemet.
Tudom, hogy képes vagyok rá, de beleütközök a saját, általam felépített falakba.
A legrosszabb, hogy még tudom is ezt...
" a legnagyobb harc a saját magunkkal vívott harc"
Nem véletlen!
A félelmek legyőzése, és ha belegondolok abba, hogy attól félek sikeres lehetek, még nagyobb hülyeségnek hangzik,miért is harcolok legbelül ellene.
Így van ez a boldogsággal is...az ellen is harcoltam sokáig!
Meg kell találnom magamban azt az érzést ami miatt nekiálltam, új motívációt kell találnom,mert nem haladok az életemmel.
Rájöttem arra is, hogy a céljaim nem voltak "igazi" célok...ha azok lettek volna, nem tudtam volna magamat hátráltatni!
Minél gyorsabban meg akarom találni, hogy felálljak és újra harcoljak magamért, az életemért!
Túl kell lépnem a félelmeimen!
http://www.youtube.com/watch?v=01mo4KkDFMo

Mikor leülsz a kispadra és várod, hogy téged is hívjanak játszani, pedig a meccs már régen elkezdődött...

Szeretnél játszani, de te csak ülsz tovább...aztán eljön a perc mikor kimondják a neved és végre eljött a te időd!!!!

Neki állsz, küzdesz keményen, mindet beleadsz ami csak benned van...de elfáradsz és összesel!!!

Pont a mérkőzés szünete előtt, mikor már majdnem berúgtad azt a bizonyos gólt ami a célod volt!!!

Csalódott vagy és dühös...mi lett volna ha kicsit jobban bírod...mi lett volna ha a tested nem adja fel és még elérsz a kapuig...

Így van az ember néha a lelkével is...

Elindulsz,mert végre esélyt kapsz az élettől, harcolsz a céljaidért, de valami ledönt a lábadról...ez a valami te vagy.

Te nem vagy elég erős ahhoz hogy véghez vidd az álmod!

Miért is van ez?

Mert nem volt meg a kellő erőd hozzá és feladtad, abban a percben.

Hogy mi jön ezután csak tőled függ.

Felállsz és folytatód,mert még jön a 2. félidő? Vagy kiülsz ismét a kispadra és vársz...vársz arra hogy egyszer talán újra a te neved mondják és gólt löheszt....

A válasz benned rejlik!

A kulcs te vagy!

Harcolsz vagy megfutamodsz..választhatsz!