2011. június 29., szerda

A legtöbb nő háborúnak tekinti a hódítást, s az első megnyert csatától kezdve uralkodni vágyik. Többé már nem dicső hadvezér, hanem rabszolgahajcsár: jogcímeket kohol hozzá, berendezkedik a győzelem kényelmében, s ezzel mind több kényelmetlenséget teremt, amelyek hamar nyomorúsághoz vezetnek.

By: Rita :)



Ne hajolj meg a sors előtt, csak azért, mert az úgy kívánja. Célod van, s aki ismeri a célt, merje birtokolni a rávezető eszközöket is. Ha mégis elgyöngülnél a cél előtt, fordulj a szívedhez tanácsért. Egy kis késlekedés nem árt: ami hamar áll elő, hamar a semmibe vész. Nincs jobb társ az erős szívnél, mely a kellő pillanatban átsegít a bajokon. Élj a szív törvénye szerint!Akinek célja: a helyes élet – annak eszköze: az emberség.
Hioszi Tatiosz


Az igazi Nőt a férfi engedi élni. Mert a Nő ugyanúgy ember. És Társ. A férfi társa. Mindenben. Mindent megtehet érte: moshat, főzhet, takaríthat - de nem azért, mert ez a dolga. Hanem szeretetből. Szeretetből, amit a férfi észrevesz, és viszonoz. Talán mos, főz, takarít - vele együtt. Vagy csak egyszerűen nem vár el mindent tőle. Nem teszi szóvá, ha nincs kész időre az ebéd, vagy kicsit gyűrött az ing. Mert nem ez legfontosabb számára. Nem az ebéd, nem a tárgyak, nem a külsőség. Hanem a Társ.

A Nő. Az igazi.

2011. június 28., kedd



Meg aztán furcsa: fiatalembernél az igaz szerelem legelső tünete a bátortalanság, leánynál a vakmerőség. Ez meglepő, pedig a magyarázata igen egyszerű: férfi és nő közeledni igyekszik egymáshoz, éspedig úgy, hogy mindegyik fölveszi a másiknak a tulajdonságait.
Victor Hugo

2011. június 27., hétfő

"Nem elég elindulni,
de mást is hívni kell!S csak az hívjon magával,aki vezetni mer!"
Váci Mihály

"Sokszor azzal hitegetjük magunkat, hogy még sok időnk van az életben; hogy mindig lesz holnap - miért is éppen most mutatnánk ki az érzelmeinket? Miért tennénk ki magunkat annak a veszélynek, hogy érzelmeink feltárásával esetleg sérüléseket szerezhetünk? Miért vállalnánk ilyen kockázatot? Ritkán gondolunk arra, hogy csak az a miénk igazán, amit ma szeretünk, ma érzünk; a jelen pillanat valósága az egyetlen, amit birtokolni tudunk. Holnapra talán minden eltűnik, ami ma még a miénk."

Ha egyetlen hibádat felismered, többet ér, mint ezernyi hibáját felismerni másnak. Ahelyett, hogy rosszat mondanál az emberekről, ütköznél velük és nyugtalanságot keltenél az életükben, szemléld őket teljes valóságukban. Gondolj inkább a jó tulajdonságaikra. Ha mégis örömödet lelnéd valaki becsmérlésében, azonnal képzeld azt, hogy rohadt gyümölcsbe haraptál. Így elég gyorsan leszokhatsz a sértő viselkedésről.

Ne feledkezz meg a színes kövecskéről, amit az út elején a kezedbe nyomtam, és ami csak a tiéd. Tőlem kaptad, hogy mindig tudd, ki vagy. Azért adtam a követ, mert az nem romlik el soha. Bele van írva az üzenetem, varázshatalmad titkos jelmondata. Szorítsd, és őrizd a markodban! Akármi történik veled, a varázskő megment téged minden bajtól, veszedelemtől. Ha megérted, mi van beleírva.
Müller Péter

Olyan kevés biztos pont van a világban, olyan őrült ez az egész. (...) Egy hatalmas, áradó folyó a világ... viszi, sodorja a legtöbb embert magával, álmok, vágyak nélkül... és te olyan vagy nekem, mintha egy szikla lennél, egy biztos pont, melybe kapaszkodom, megtartasz, biztonságot adsz. Nem is értem, miként lehetséges ez... Boldog lehet, aki ismer téged, mert beléd kapaszkodhat, te erőt adsz nekik, melletted szembe tudnak nézni az árral.
Gaál Viktor

2011. június 17., péntek



“Amit magadról gondolsz, hozzád tartozik; amit másokról gondolsz, az is hozzád tartozik. Amit rólad gondolnak, azzal semmi dolgod, ha meg akarod őrizni lelked békéjét.”

(Tatiosz)
Ó, vakon vágyódó emberi szív! - Tovább, tovább - mondogatja, és fut a szépség után, bárhol legyen is. Akár a magányos bárány csengettyűszava valamilyen csendes tájon, akár a megcsillanó fénypászma egy erdő mélyén, vagy a lélek villanása egy tovatűnő szempárban - a szív megérzi, visszhangzik rá, és követi. De amikor elfárad a láb és meghiúsult a remény, feltámad a szív fájdalma és a vágyakozás. S akkor tudd meg, hogy számodra nem adatott sem beteljesülés, sem megnyugvás. Hintaszékedben, ablakodnál álmodozol tovább, magányosan. Hintaszékedben, ablakodnál álmodozol tovább a boldogságról, amelyet el nem érhetsz soha.
Theodore Dreiser

A fájdalom a múlt és a jelen szépségére emlékeztetett. Arra, amim van, és a szeretetre, amit elvesztettem. A szeretetre, amit adtam. És a szeretetre, amit elhagytam. Minél jobban fájt, minél jobban sajgott, annál édesebbek voltak az emlékek. Így bár szenvedtem a fájdalomtól, mégis együtt éltem vele.
Charles Martin

2011. június 16., csütörtök



Érezted már magad úgy, hogy teljesen feleslegesen küzdesz az életben?



Bármit teszel vagy mondasz érdektelenséget szül?



Sokszor elgondolkozom azon vajon van e értelme kommunikálni a külvilág felé.



Minden embernek meg van a saját kis világa, tele problémákkal, gondokkal. Nem tudnak már embertársaikkal is "foglalkozni".



Belefásultak a hétköznapok szürkeségébe...



Természetesen minden ember más és más. Én olyannak tartom magam aki szeret és elfogad. Szeretek adni és viszont kapni. Sajnos elvárásaim is vannak ezzel kapcsolatban, holott nem kellene hogy így legyen...



Vannak érzések melyeket sugárzunk magunkból ,pedig nem biztos hogy pont a megfelelő emberek felé irányítjuk azokat... de honnan tudjuk hogy ki az erre méltó, vagy ki az aki befogadó a szeretetünkre?



Tapasztalat? Fájdalom? Elutasítás?



Nem tudom!



Egy biztos, változni ezen a téren nem szeretnék, nyitott akarok lenni és befogadó, gyermeki naivsággal szerető és hát ha ennek az az ára hogy néha megsebeznek , néha fájdalmat okoznak is, akkor is vállalom és szeretek tovább...
Az emberek azért tévednek el a sivatagban, mert hagyják, hogy félrevezessék őket a délibábok!