2009. december 15., kedd



Az embernek szüksége van egy társra, s mikor jönnek az ünnepek, ez az érzés felerősödni látszik.
Én is így vagyok ezzel.
Mikor körülnézek a lakásban,melyet felöltöztettem a karácsony minden pompájában, a mikulások az asztalon, a szaloncukor a fa alatt,kis világító mécsesek a párkányon...előkészítve az ünnepre..várnak türelmesen!
Kint esik a hó...mindenki készülődik,ahogy én is!
Várom a szeretet ünnepét...nélküled!
Olyan jó lenne veled megosztani mindezt.. az embernek van családja,vannak barátai...de a te hiányzol.
Te,kivel a hideg estéken gyertyafény mellett elmondhatom szívem legapróbb titkait és vidám történeteket oszthatok meg veled gyermekkorom régi bolondos emlékeiből!
Összebújni veled a végtelennek tűnő éjszakákon és egymás karjaiban várni a holnapot minden szépségével együtt.
Sétálni a hóesésben kézen fogva, amint fentről hóanyó hatalmas hópelyheket szór ránk és mi boldogan futkározunk fel s alá mint valami kisgyermek az első hóesés láttán.
Együtt fedezzük fel-e csodálatos érzést..erre vágyom én.
Végig járni a kivilágított várost és gyönyörködni a csillagokban kik csak minket figyelnek, nekünk énekelnek.
A mosoly az arcodon feledtet minden bánatot.Feledteti az elmúlt éveket mik nélküled teltek el.Mikor még nem találtam meg szívem másik felét.
A boldogságtól repülni tudnék,szállni a fellegek közé,hogy lehozzam azt a legfényesebb csillagot mely a leghangosabban énekeli a szívünk dallamát.Aztán visszatérnék szobámba és
bezárnám egy kis dobozba, hogy mindig velem legyen,még ha te nem is vagy itt mellettem.
Gyönyörködnék benne nap,mint nap és rád gondolnék.Várnám azt a percet,hogy ez a mese valósággá váljon végre...
Ha egy kívánságom lehetne,téged kérnélek...
http://www.youtube.com/watch?v=b2YiwLGkyeM&feature=related

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése