2009. december 23., szerda


Hogyan szeretnénk azt,hogy megtaláljuk a szerelmet mikor magunk sem vagyunk nyitottak rá?
Hogyan akarunk sikeresek lenni,mikor magunk sem hisszük el hogy azok lehetünk?
Tele vagyunk hitetlenséggel.
Leragadunk egy ponton és erőltetjük azt ami nincs is.Olyan álmokat kergetünk amik nem fognak valóra válni,ahelyett, hogy inkább azzal törődnénk ami vagy aki igazán fontos az életünkben.
Hajlamosak vagyunk arra, hogy görcsőssen ragaszkodjunk olyan dolgokhoz amiket elképzeltünk magunkban és ha azok nem úgy alakulnak, csak dúlunk-fúlunk,hogy miért nem úgy alakult.
Pedig erről csak mi tehetünk.Csak is!
Várjuk,hogy bekopogtasson a nagy Ő az ajtónkon,de ha elérkezik nem ismerjük fel,mert nem engedjük szívünknek, hogy "lásson" is.
Ott vannak az orrunk előtt a lehetőségek,de mi csak átlépünk felettük,és megyünk tovább,mintha semmi sem történt volna.
Miért van ez?
Miért vagyunk ilyenek?
Várunk és várunk!De mire?
Hogy egyszer csak jobb lesz,hogy egyszer csak rendbe jön minden?
Boldog leszek,gazdag leszek és sikeres?
Azért tenned is kell,nem keveset!
Szépek a tervek,jók a célok,de ha az eszközt nem veszed észre hozzá és nem teszel semmit,akkor felesleges volt minden.
A nulla nullát szül!
Tedd rendbe magad!Ne várj tovább senkire és semmire csak cselekedj a szíved szerint.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése