2009. december 6., vasárnap


Ha felteszed azt a kérdést ki is vagy te,már jó úton haladsz, ha szöget üt a fejedben hogy az az ember kit nap mint nap megnézel a tükörben az egy egészen más ember mint amit érzel legbelül, elindultál.
Én tudom ezt, én is átéltem.
Sokszor hittem azt hogy boldog vagyok.Voltak évek mikor különböző viselkedési formákat öltöttem magamra.
Meg akartam felelni a mások által kialakított képnek csakhogy olyannak lássanak amilyennek szeretnének.
És hogy miért is teszik ezt sokan?
Mert könnyebb!
Könnyebb megfelelni,mint felvállalni önmagad.
Felvállalni az egyéniséged és szeretni saját magad.
Erre neveltek,formáltak valamilyenné.
Ellestél valamit és megtanultad mit hogyan csinálj csakhogy szeressenek.
Becsapod a másikat, de legfőképpen saját magad és ha egyszer hibát vétesz a darabban összeomlik a kártyavár.
Ülj le és gondold át,mit is szeretsz igazán,mik azok a dolgok amik téged azzá tesznek.
Mikor kinyilnak az ajtók és csöstül jönnek be az elzárt félelmek,érzések észrefogod venni,hogy hol mérhetetlenül boldog hol pedig betegesen szomorú vagy.
Nem baj,meg kell tanulnod újra mindent.
Az elejétől kell kezdened és felépítened a lelkedet, szívedet.
Merj élni, tedd magad szabaddá és adj minél több szeretetet.Áramoltass!
Hidd el minél többet adsz annál többet fogsz kapni.Mosolyogj!
Lehet hogy sokan bolondnak néznek majd, de ne foglalkozz vele.
Csak gyűjtsd be a kóbor szeretet összes szikráját, tedd zsebre és őrizd meg.
Kezd el!!!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése