Mikor ráébredsz azokra az értékekre amik igazán fontosak az életedben akkor nagy kő esik le a szívedről.
Mikor rájössz arra, hogy addig nem várhatod el hogy szeressenek míg te sem szereted saját magad.
Nem egyszerű dolog, szeretni magad a hibáiddal együtt, hiszen ez is te vagy!
Minden jóval és rosszal együtt.
Találd meg önmagad,de egyedül ez nagyon nehéz, kellenek hozzá emberek.
Olyan emberek akik szeretnek téged, feltétel nélkül.
Sokat kapok én is tőlük.Megdöbbentő mikor azt érzed hogy szeretnek.Először nem érted,téged is lehet szeretni, mikor néha olyan vagy mint egy tüskés növény aki ha közel jönnek hozzá rögtön kilöveli a fulánkjait.
Azt hittem erős vagyok, mint egy vár, minek hatalmas kővekből vannak a falai, azt hittem ennyi elég ahhoz hogy "boldog" lehessek,hiszen azt engedek be akit akarok,megvédem magam mindentől.Voltak olyanok kik próbáltak felmászni, átjutni ezeken a falakon sikertelenül.Egy-két embert ugyan beengedtem,de aztán mikor már "veszélyessé" vált a helyzet kitessékeltem őket onnan.
Nem engedtem, jobb volt így.
Jó volt-e?
Igen!Nem éreztem fájdalmat, nem éreztem semmit.Megkíméltem magam mindentől.Bezártam magam ebbe várba,elzártam magam az érzésektől és ezek most utat törnek maguknak.
Oly sebesen jönnek a felszínre, hogy néha akkora fájdalmat érzek legbelül,hogy azt hiszem belehalok.

Egészen addig míg rá nem jöttem arra, hogy ez nem én vagyok, egészen addig míg rá nem döbbentem arra hogy az élet nem erről szól.Nem csak egyedül létezem ezen a hatalmas világon.
Ki kell nyítnom a kaput és be kell engednem az embereket,a szeretetet.
Hogy összetört-e már szívem?
Igen, össze.Teljes szívemmel szerettem egy embert.
Hogy magamnak köszönhetem-e?
Igen, csak magamnak.
De tudod mi a legnagyobb bátorság?
Ha újramegtanulok szeretni és bizni másokban.
Ez a legnagyobb bátorság, szeretni újra valakit teljes szívemmel úgy, hogy akár összetörhetem újra.
Előtte viszont szeretnem kell magam és elsősorban csak magam.Ha ez meg van már "alkalmassá" válok én is mások szeretésére és akkor, de csak akkor úgy fognak szeretni ahogy nekem a legjobb.Ahogy a nagy könyben meg van írva!
" Nem vagyok különleges, egy hétköznapi ember hétköznapi gondolatokkal,egyszerű életet éltem, nem állítottak nekem szobrot, a nevem hamarosan a feledés homályába vész, de egy tekintetben sokkal szerencsésebbnek mondhatom magam mint bárki más. Egész szívemmel és lelkemmel szerettem valakit és ez nekem bőven elég."